Azt hiszem öregszem. Vagy legalábbis újra nyugtázom, hogy felnőttem. Az évszakok változása mindig csodálattal töltött el, mint minden, ami a természetben történik. Sokat gondoltam rá már gyermekként is, hogy milyen lehet ott élni, ahol csupán egy vagy két évszak létezik, és nincs ez az örökké változó természet, nem érzékelhető ennyire az örök körforgás. Ahogy változik a hőmérséklet, a napszakok hossza, a hangulatok, a fények, a színek, az ...
Kellemesen elfáradva, hátradöntött fejjel hagyom el magam az autóban. Nézem az elúszó felhőket, az elsuhanó fákat, a szalmabálákat, településneveket. A melegtől és élményektől kábultan alig bírom nyitva tartani a szemem, de még néha látom őket. Élvezem a pillanatot. Becsuk. Bevillanó kép a barlangról. Kinyit. Suhanó fasor. Becsuk. A víz csillogása a tavon. Kinyit. Napraforgómező. Becsuk. Útszéli bogáncs az erdőben. Kinyit. Mellettünk kék autó suhan. ...
Míg gyermekként már hetekkel előtte izgatott voltam, tudtam hogy jóhangulat lesz, ünnepi ebéd, zene, énekszó, olykor vendégek is jöttek, és persze tudtam hogy meglepnek valamivel, ez az én napom... mára már ebből szinte semmi sem maradt. Régen nincsenek nálunk ünnepek, jó, úgy teszünk mint ha... de a lényeg, az ünnepi hangulat rég elveszett. Nem is tulajdonítok neki jelentőséget egyáltalán, eltelik, mint a többi nap, és kész. Az idő múlása sem ...
Tőlem szokatlan módon kicsit vidámabb témával készültem. Lehet hogy béna is lesz, ilyet még nem csináltam, de próbáljuk meg...
Az ötlet onnan jött, hogy nem került el engem sem a karantén, és bár bizonyos szempontból borzalom volt, betegápoló lettem, de amikor kezdtek jobbra fordulni a dolgok, nagyon élveztem. Már önmagában felemelő volt, hogy nem találkoztam emberi lényekkel, de az igazán csodálatos az volt benne, hogy a kutyámat és macskáimat nonstop ...
Mostanában sokat festek. Megismertem az olajfestést, amit mindig is ki akartam próbálni, de valahogyan most jött el az ideje, hogy merjek új dolgokhoz nyúlni, most értem meg rá, hogy megengedjem magamnak, ha valami nem megy, ha valami nem jó. Attól még nem kell feladni, csak csinálni, ha jólesik, nem félni a kudarctól, gyakorolni, s talán egyszer jó lesz. Mert erre bizony érni kell. Sokáig meg sem mertem próbálni. Így hát festek, néha rajzolok, és mostanában ...
Ez az írás egy volt osztálytársnőm hatására született meg végül. Már régen foglalkoztatott, hogy megírjam ezt a történetet, de ez a mai érzés kellett hozzá, hogy valóban megszülessen. Olvasta az egyik blogbejegyzésemet, és azt mondta, írhatnék több ilyet, és kaptam egy szívecskét is mellé. Egyetlen rövid üzenet volt, mely mégis visszahozta azt a mesés négy évet, azt a hangulatot, a szép emlékeket. Több mint tíz éve... uramatyám. Arra gondoltam, ...
Igen, ez egy hatásvadász cím, remélem így többen kezdenek bele az olvasásba, mint akkor tennék, ha ez egy témamegjelölő cím lenne. Igyekszem még kicsit húzni az időt, nehogy valaki az első mondat után vágja, hogy miről karattyolok, és most hagyja abba.
Január van. Hónak kellene lennie. Már nem is álmodozom fehér karácsonyról, olyanról, amilyen gyerekkoromban volt, olyan igazi varázslatosan tökéletes, olyan kívül-belül csendes és békés. Azért az ...
Annyira unom már, és el sem olvasok már semmit, ami vele kapcsolatos, pláne hogy mindig mindenhol ugyanaz... de mégis benne élek, és a címeket látom, és az embereket hallom, véleményem is van, hát most elmondom, aztán elengedem.
Először is leszögezném, hogy nem örülök a helyzetnek, nem örülök, hogy az ismerőseim közt is voltak áldozatok, és még biztosan volt a sokezer ember közt, akit nagyon sajnálnék, mert jó ember volt, és nem saját hibájából ...
Utazás... Érdekes egy kapcsolat a miénk... Gyerekkoromban többnyire keresztapámékhoz utaztunk, pár állomásnyit vonattal, vagy távolsági busszal. A vonatot mindig nagyon élveztem, a busszal csak annyi problémám volt, hogy hányingerem volt, mint oly sok gyerkőcnek. Nem bírta a gyomrom.
Később kinőttem ezt, és semmi gond nem volt egészen addig, amíg nem jött a pánikbetegség. Először csak éjszakánként jelentkezett hányinger, aztán ha messzebb kellett utaznom ...
Életem nagy fordulópontjai voltak, amikor éppen abbahagytam vagy újrakezdtem a táncot. Mindre élénken emlékszem. Arra, amikor az első óvodai néptánc órán az óvónéni trükkösen megtanította, mi az a dinamika, amikor egy láthatatlan falat próbáltuk erősen eltolni... Arra, mikor elballagtam oviból, és mondta, hogy ne hagyjam abba a táncot. Arra, mikor elsős lettem és anya elvitt az első rockyra, és megtudtam milyen igazán, kifulladásig, a világból ...
